Pár hónap késéssel ugyan, de végre volt annyi időm Taipeiben, hogy letesztelhessem Tajvan második, a Taipei MRT vonalán található Hongshulint (紅樹林, hóngshùlín), a Tamkang Egyetemet és a Danhai New Townt (淡海新市, dànhǎi xīnshì) összekötő, mintegy 7 kilométer hosszú villamosvonalat, mely számos különlegességet mutat mind a pálya, mind a járművek oldalán. A 2018. december 23-án átadott vonalon ráadásul első ízben bizonyíthattak hazai gyártású járművek is, hiszen, mint tudjuk, Kaohsiungban a CAF és az Alstom járművei róják köreiket.

A TRSC (Taiwan Rolling Stock Co.) és a Voith Engineering által létrehozott villamosok egyike a Danhai LRT Hongshulin végállomásán.

Az új vonal azonban nem egyszerűen egy felszíni vezetésű, unalmas valami, hiszen a forgalmas Danjin Rd. sávjai mellé / közé, az azt körülvevő dombos környezet okán nem lehetett csak egyszerűen lehúzni még két vágányt, így a tervezők végül viadukt segítségével az úttest fölé helyeztek 4,59 kilométernyi villamospályát, ezen a szakaszon teljesen kiiktatva a közúti forgalom és a villamosok keveredését. További érdekesség, hogy a nagyobb kereszteződésekben (eddig egyetlen helyen) elhagyták a felsővezetéket, így ezen a néhány méteren a járművek akkumulátorok segítségével küzdik át magukat.

Miért jó a Danhai LRT?

A plusz fotótéma mellett természetesen várostervezési okokat is találunk, mégpedig a már említett Danhai New Town személyében. A Danhai New Town, nevéből adódóan egy, az Új-Taipeihez tartozó Tamsui kerületben növekvő, 1759 hektáros új városrész, mely 1990 és 2015 között közel 300000 lakó befogadására lett volna alkalmas. Tajvanon azonban hiányoznak a Kínához hasonló, a vidéki lakosságot apartmanokba áttelepítő kényszerintézkedések, így a hatalmas tervből napjainkra egy jóval szerényebb 446 hektáros és legfeljebb 130000 embernek otthont adó kerület jött létre.

Roppant, ámde alig lakott lakóparkok a Danhai New Town Binhai Rd. környékén található szakaszain.

A Danhai New Town terve így csupán részben sikerült, így a Danjin Rd.-ról leforduló, viszonylag zsúfolt villamos a Binhai Rd.-ot elérve lassacskán teljesen kiürült, a végállomásként és rögtönzött kocsiszínként szolgáló Kanding (崁頂 , kàndǐng) végállomásra gyakorlatilag teljesen elfogyott az utazóközönség.

Hétvége ellenére mindössze maroknyi utas szállt le a Danhai LRT kandingi végállomásán.

A villamos így némiképp enyhítheti a környék tömegközlekedésében uralkodó kellemetlenségeket, hiszen a teljes vonalon kb. 15, a „lakott terület” kezdetét jelző Binhai Shalun (濱海沙崙, bīnhǎi shālún) és Hongshulin között pedig alig 10-12 perc a menetidő.

Így készült…

Tajvani szokásoknak megfelelően a Danhai Light Rail Transit első tervei is már a 30. életévüket tapossák lassan, hiszen a legelső megvalósíthatósági tervek még 1992 novemberében látták meg a napvilágot, akkor még „nagysebességű metróként”, mely egy, közepes kapacitású mellékvonalként kötné össze Tamsui kerület, az MRT vonalától távolabb eső területeit. A taipei önkormányzat MRT tervezéséért felelős mérnökirodája így 1999-re készítette el az első koncepcióterveket, melyeket a Közlekedési Minisztérium végül 2002-ben mégsem hagyott jóvá, mondván, hogy túl magasak a költségek és a készülő Taipei – Kaohsiung nagysebességű vasút prioritást élvez.

A 2005-ben ismét elővett és átdolgozott terveket a Kormány végül 2010-ben fogadta el, míg az építés 2014. november 23-án kezdődhetett meg hivatalosan, a költségek pedig a 2018-as átadásig 15,3 milliárd tajvani dollárra, azaz közel 142,2 milliárd forintra duzzadtak.

Az épülőfélben lévő megálló a Tajvani Tengertudomány- és technológiai Egyetem közelében.

Az átadott és pillanatnyilag is üzemelő 7,31km-nyi első szakasz azonban csupán a kezdet, hiszen a tervek egy valódi hálózatról szólnak, behálózva Tamsui legsűrűbben lakott területeit is.

A Danhai Light Rail Transit jelenleg is üzemelő és tervezett vonalai. A térképen bordó színben a Taipei belvárosa felé húzódó Tamsui - Xinyi MRT vonalát, míg a vastag vörös a Danhai LRT magasvezetésű, a vörös pedig a felszíni vezetésű szakaszait, a tervezés alatt álló szakaszokat pedig a szaggatott vonal jelöli. Ugyan vörössel van jelölve, a Binhai Shalun – Fisherman’s Wharf szakasz jelenleg még építés alatt áll. (A képre kattintva az nagyobb méretben is megtekinthető! | Forrás: Wikipedia)

A fenti térképen folyamatos cinóbervörössel (így a helyi térképeken „V” mint „vermilion” színkóddal) jelzett vonalak Tajvani Tengertudomány- és technológiai Egyetem és a Fisherman’s Wharf megálló közötti szakasza, továbbá a folyópart mentén futó Tamsui – Fisherman’s Wharf vonalak 2023-ra készülhetnek el teljesen, míg a Tamsui-folyó felett áthaladó, Bali és az északi Sanzhi bővítések tervezése jelenleg is folyamatban.

A Danhai Light Rail Transit használata

Ennyi háttérinfóval felfegyverkezve már magabiztosan vehetjük igénybe az új villamos szolgáltatásait, de ha a korábban leírtakból egy szót sem jegyzünk meg, az sem baj. A mellékelt térképen láthatjuk, hogy Hongshulin állomása könnyedén megközelíthető Taipei belvárosából a Tamsui – Xinyi, vagy „R” jelzésű metróvonalán utazva. Fogalmam sincs miért, de pl. Japánnal ellentétben valamiért nem dívik összekötni a különböző fennhatóságú, jellegű kötöttpályás tömegközlekedési módokat, így itt sem lehetséges az MRT és az LRT közötti „közvetlen” átszállás.

A LRT megközelítéséhez így kénytelenek vagyunk előbb elhagyni az MRT (metró)állomást, sétálni egy kicsit, majd belépni az LRT (villamos)megállóba. Ezen út során azonban megfigyelhetjük az állomási létesítményeket.

Létesítmények Hongshulin végállomáson. A mosdó nem tartozéka minden megállónak, de a végállomáshoz érkezvén legalább bárki gyorsan enyhíthet magán. (A képekre kattintva azok nagyobb méretben is megtekinthetőek!)

Mint láthattuk az LRT jelentős szakasza viadukton halad, így a peronokat némi (mozgó)lépcsőzés vagy liftezés után érhetjük el. A szellős, szeles és esős időben valószínűleg zord élményt nyújtó peronokon, az MRT-hez hasonlóan, már nem illék enni és inni, de erre több tábla is felhívja a figyelmünket. A felhívás szerint az állomásokra csak érvényes menetjegy segítségével léphetünk be, viszont a jegyautomaták csekély kivételtől eltekintve kizárólag a fizetős területeken, közvetlenül a peronokon kaptak helyet.

A többség azonban valószínűleg valamely tömegközlekedési kártyát fogja használni az utazáshoz, mely nemcsak kedvezményt nyújt a min. 20, max 25 tajvani dolláros (kb. 186 és 233 forint) viteldíjból, de kényelmesebb is. Kaohsiunggal ellentétben a viteldíjat közlekedési kártyákkal csak az állomásra be- és kilépve egyenlíthetjük ki, a járműveken erre már nincs lehetőség.

A rendszer a viteldíjat távolságarányosan számolja ki, így be- és kilépéskor is használnunk kell közlekedési kártyáinkat. (A képekre kattintva azok nagyobb méretben is megtekinthetőek!)

Érdekesség, hogy pl. az MRT megállóival ellentétben az LRT peronjai között a vasúti pályával egy szintben alakították ki az átjárókat, mondván, hogy sem a járművek sebessége, azok fékútja, sem a járatsűrűség nem igényli az alul/felüljárókat, így az „útkereszteződések” biztosításáról a hagyományos, közúti gyalogátkelőhelyen ismert jelzőlámpák gondoskodnak.

A peronok és a kijárat között a villamospályával egy szintben kialakított átkelők segítségével közlekedhetünk.

A shenzheni villamossal ellentétben és kaohsiungi villamoshoz hasonlóan azonban itt nincs külön jegyvizsgáló személyzet, noha rövid megfigyeléseim alatt nem is láttam senkit, aki bliccelni próbált volna.

A Danhai LRT egy járműve Danjin Denggong megállóban.

A menetrend pillanatnyilag eléggé szellős, így Hongshulin felől minden negyedórában indul egy járat, mely soknak tűnik ugyan, de az igények és az egyes járatok telítettségének tükrében ez éppen optimális.

A járművekről

Mint olvasható volt, a Danhai LRT villamosai hazai gyártás gyümölcse, melynek természetesen előnyei és hátrányai is vannak a nagy, nemzetközi körökben is bizonyított nevekhez képest. A külföldi gyártóktól való függetlenedés és a hazai ipar támogatás dicséretes, ám a későbbiekben láthatjuk, hogy e járművek már az üzembe helyezésük néhány hónapja alatt is összeszedtek kisebb-nagyobb meghibásodásokat, melyek nyilván csupán gyerekbetegségek és ezek száma várhatóan csökken a jövőben.

Kilátás Danjin Denggong megálló közelében. Figyeljük meg a magasvezetésű pálya masszív al- és felépítményét, mely akár nagysebességű vasútvonalak dicsőségére is válna.

A tajvani „villamoskultúra” kezdetlegességét a Voith támogatása mellett a jármű- és pályaoldali berendezésekben is megfigyelhetjük, hiszen előbbinél az ABB, utóbbinál pedig pl. a német Voestalpine bukkan fel elég gyakran.

A Taiwan Rolling Stock Co. gyártmányú, darabonként 139 millió tajvani dollárt (kb. 1,3 milliárd forint) kóstáló, 5 kocsiból álló járművek hossza 34,45m, magassága (szedő nélkül) 3,75m, szélessége pedig 2,65m, így egy-egy kocsiba összesen 265 ember tud bepréselődni. A járművek hajtásáról 750V egyenfeszültségű felsővezeték vagy az ABB által biztosított lítium-ion akkumulátorok gondoskodnak, így a jármű végsebessége előbbi esetben 70, utóbbi esetben 50km/h. A kor követelményeinek megfelelően kocsinkénti (!) WiFi-t, kerékpárral, kerekesszékkel, babakocsival is elfoglalható helyeket találunk, ezek szállítása természetesen díjmentes.

A járművek részletei kívül s belül, ráadásként az olvashatatlanul sötét, borzalmasan alacsony betekintési szögű utastájékoztató kijelzők. (A képekre kattintva azok nagyobb méretben is megtekinthetőek!)

A 4 eddigi „incidens” közül talán két esetet érdemes elővenni. 2019. január 19-én délután 5 óra körül a felsővezeték nélküli szakasznál alakult ki bonyodalom, hiszen a 103-as jelű jármű nem tudta felengedni az áramszedőit, az akkumulátorok pedig nem alkalmasak a járművek néhány tízméternél hosszabb úton történő mozgatására. 2019 áprilisa meghibásodás nélkül telt, 2019. március 28-án azonban még leesett egy, a jármű belsejében található borítóelem, melyet valami jóember elfelejtett megfelelően visszatenni. Sok kritika érte az ülések minőségét is, melyek közül eddig összesen 46-ot kellett cserélni a normál használat ellenére.

A Danhai LRT járműveinek vezetőfülkéje. (A képre kattintva a kijelző nagyobb méretben is megtekinthető!)

A kiváló minőségű pálya ellenére a futási tulajdonságokkal sem voltam maradéktalanul elégedett, a jármű gyakran rázkódott, függetlenül attól, hogy ívben vagy egyenesben haladtunk-e. Az ajtók működése gyakran darabos, a végállások előtt „leragadnak” egy-két pillanatra.

A Danhai LRT egyik járműve halad a „nevezetes” Binhai Rd. – Shalun Rd. kereszteződésben, melyből „kimaradt” a felsővezeték, melyen a villamosok a képen is látható módon, leengedett áramszedővel, akkumulátor segítségével jutnak át.

A közelmúltig a tajvani városi kötöttpályás közlekedés esetén valamiért kizárólag a metró jö(hete)tt szóba, melytől később számos esetben visszakozott a helyi vezetés. A villamosok viszont remélhetőleg több városban is alternatívát nyújthatnak a zsúfolt utakon ténfergő buszok és a méregdrága metró között, így pl. Taichungban a kb. 50-60 évvel ezelőtti közlekedési igényeket kielégítő Taiwan Bouleward mellett / felett is borzasztóan elkélne egy, a Danhai LRT-hez hasonló megoldás.