Japán, tajvani, kínai és egyéb ázsiai vasutak minden mennyiségben!

densha.blog - Vasúton Ázsiában

[Japán] – Elázott a shinkansen! Mi lesz ezután?

A kérdésre nemcsak én vagy a vasútbarátok, hanem valószínűleg a JR East munkatársai is kíváncsiak, hiszen a japán nagysebességű vasutak történelmében első ízben kell árvíz okozta károkat orvosolni a járműállomány egy jelentős részén.

2019. október 16. - seigyo_zoufukuki

A 2019. szeptember közepén Japán keleti részén átvonuló „Hagibis” tájfun híre valamilyen mértékben már biztosan eljutott mindenkihez, ám azt már nehezebb érzékeltetni, hogy milyen hatása van az emberek nyugalmára, ha néhány óra alatt leesik 1000mm csapadék, árvízvédelmi töltések szakadnak át vagy éppen részben víz alá kerül közel 100 milliárd forintnyi gördülőállomány.

Ázó JR East E7-es és JR West W7-es sorozatú motorvonatok a JR East naganói telephelyén, a kép alján a Hokuriku shinkansen. (Forrás: Up Media)

Ázó JR East E7-es és JR West W7-es sorozatú motorvonatok a JR East naganói telephelyén, a kép alján a Hokuriku shinkansen. (Forrás: Up Media)

Az emberben jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az előrejelzések ellenére, hogyan hagyhatták árterületen a járműveket, miért nem vitték azokat magasabban fekvő területekre (állomásokra, vagy akár nyílt pályára), miért nincs föld alatti vagy éppen az emelt pályához hasonló, esetleg töltésen található járműtároló, ha ilyen magas az áradásveszély.

Az E7 / W7-es sorozatú shinkansenekről dióhéjban

 

A JR East üzemeltetésű E7-es és a vele gyakorlatilag minden lényeges paraméterben megegyező, de JR West tulajdonú W7-es sorozat 2013-ban került először gyártásba, míg az utazóközönség a Hokuriku shinkansen „teljes”, Tokyo – Kanazawa szakaszának 2015-ös átadása előtt egy évvel vehette birtokba az új járműveket.

Ünnepi dekoráció a Hokuriku shinkansen 2015-ös megnyitásakor. A korábban Nagano shinkansen néven ismert vonal a Nagano – Kanazawa szakasz megnyitásával váltott nevet.

Ünnepi dekoráció a Hokuriku shinkansen 2015-ös megnyitásakor. A korábban Nagano shinkansen néven ismert vonal a Nagano – Kanazawa szakasz megnyitásával váltott nevet.

A 275km/h névleges végsebességű, ám jelenleg csupán 240-260km/h-val közlekedő járművek néhány évvel később, 2019 márciusában mutatkoztak be Tokyo és Niigata között is, lassanként leváltva a régebbi E2-es és a kétszintes E4-es sorozat tagjait. A 12 kocsiból álló motorvonatok 10 másod-, 1 első és 1 business, ún. „Gran Class” osztályt tartalmaznak, elősegítve, hogy az üzleti utazók is biztosan a vasutat válasszák útjukhoz a repülőgépek helyett.

img_1288_left.jpg img_1306_right.jpg
img_1313_left.jpg img_2907_right.jpg

Részletek az E7 / W7-es sorozatú shinkansen utasteréből. (A képekre kattintva azok nagyobb méretben is megtekinthetőek!)

A járművek különlegessége, hogy a JR East-féle 25kV 50Hz-es és a JR West szintén 25kV, de 60Hz-es vonalán is képes közlekedni anélkül, hogy a két áramrendszer határán meg kellene állnia. A villamos hálózatok kiépítésének hajnalából máig fennmaradt kétféle áramrendszer közötti átjárhatóságot biztosító járművek így kritikus elemei a JR East gördülőállományának, noha a jóval régebbi E2-es sorozat 0-s alsorozatú változatai szintén képesek az 50/60Hz-es üzemre, igaz, az efféle, nem éppen korszerű járművekből mindössze 2 teljes motorvonat maradt fenn.

2019 júliusában az E7/W7-es sorozatú járművekből 22 fut a JR East, 11 pedig a JR West színeiben, ám ezek közül 3 szerelvény a Joetsu shinkansenen közlekedik, így a mostani, 8 darab E7-es (F1, F2, F7, F8, F10, F14 F16, F18) és 2 darab W7-es sorozatú (W2, W7) járművet károsító természeti katasztrófa érzékenyen érinti a Hokuriku shinkansen kiszolgálását. A társaság így kénytelen az eredetileg a Joetsu shinkansenre szánt három járművet is átirányítani, illetve jelentősen megvágni a járművek holtidejét (pl. karbantartás) a járatok számának megtartása végett. (Az F1, F2 stb. járműazonosítók értelmezéséhez ld. a keretes írást ennek a bejegyzésnek a végén.)

Vízhatlan-e vagy sem?

 

Az valószínűleg mindenki számára nyilvánvaló, hogy valamennyi vasúti jármű extrém behatásoknak van kitéve, melyeknek szakadó esőben, hóban, alpesi fagyokban és perzselő forróságban is ugyanolyan megbízhatóan kell közlekedniük.

A JR West egy W7-es sorozatú járművének bemutatója a Kanazawa közelében található Hakusan telephelyen 2019 márciusában.

A JR West egy W7-es sorozatú járművének bemutatója a Kanazawa közelében található Hakusan telephelyen 2019 márciusában.

A járműszekrényen kívül található berendezések így természetesen rendelkeznek valamekkora védelemmel a víz, por és más szennyeződések ellen, de mi van akkor, ha órákra, illetve esetünkben napokra egy saras szmötyiben hagyjuk mindezt? A választ egyelőre senki nem tudja, hiszen mint olvashattuk, ez az első alkalom, hogy shinkansen járművek efféle behatásnak vannak kitéve, így a kérdés főleg az, hogy meg lehet-e menteni a járműveket és ha igen, megéri-e? (Spoiler: Nem, ld. frissítés az írás végén.)

Magyar szakértők a pár perces híradások alapján és a járművek részletes felépítésének ismeretében természetesen már átfogó szakvéleményt adtak ki a berendezések állapotáról, de sajnos japán kollégáik nem ennyire derűlátóak. Vessünk így egy pillantást egy véletlenszerű kocsi jellegrajzára:

Az E7 / W7-es sorozatú shinkansenek E715 / W715-ös számú, első osztályú (Green Class) személykocsi. (A képre kattintva az nagyobb méretben is megtekinthető!)

Az E7 / W7-es sorozatú shinkansenek E715 / W715-ös számú, első osztályú (Green Class) személykocsija. (A képre kattintva az nagyobb méretben is megtekinthető!)

Az 1300mm-es padlómagasság és a képeken e fölött megfigyelhető vízvonal ismeretében látható, hogy az áramszedőket kivéve gyakorlatilag valamennyi berendezés, a jármű teljes értékének 70-80%-a vízben állt közel 3 teljes napon át. Miféle berendezésekről van szó: 40 darab vontatómotor (10 darab, Bo’Bo’ tengelyelrendezésű hajtott kocsi, tengelyenként egy motor), 5 darab főtranszformátor, inverterek, a segédüzemi berendezések, klímák, a klíma légszűrői, a kábelezés nagy része, hogy csak a legfontosabbakat nézzük. Természetesen a mechanikus alkatrészeknek, a csapágyazásnak, áttételeknek szintén nem tesz jót az áztatás, pláne, ha nincsenek átmozgatva. Az utastérben készült első felvételek alapján egyébként azok belsejében is jelentős a vízkár.

A gond így leginkább az, hogy a legalaposabb takarítás, alkatrészcsere és bejáratás ellenére is maradhatnak olyan rejtett hibák, károsodások, melyek veszélyhelyzetet idézhetnek elő, mely erősen nem kívánt esemény egy 260km/h-s utazás során. Kérdéses így, hogy a JR East vállalja-e a járművek javítását, vagy pedig a biztonságosabb utat járva inkább teljesen új járműveket rendel, melyek legyártása, a jelenlegi gyártókapacitást figyelembe véve, biztosan évekbe telik majd, a járatcsökkentés okozta bevételkiesésről nem is beszélve.

Hanyagság vagy kivédhetetlen katasztrófa?

 

Érdekesség, hogy a Hokuriku shinkansen és gyakorlatilag valamennyi további nagysebességű és hagyományos vasútvonal forgalmát már a tájfunt megelőző nap csökkentették vagy teljesen leállították. Gondolná így az ember, hogy ez többet jelent azon túl, hogy mindenki előbb hazamehet és esetleg biztonságba helyezik a berendezéseket is, de mint a példa is mutatja, az elővigyázatosság nem volt elegendő.

58593932_left.jpg 5859912432_right.jpg

A Hokuriku shinkansen víz alatt álló részletei. (A képekre kattintva azok nagyobb méretben is megtekinthetőek! | Forrás: Sankei)

A belvíz-veszélyeztetettségi térképek Japánban sem ismeretlenek, sőt, az önkormányzatokat törvény kötelezi ezek elkészítésére, publikálására és naprakészen tartására, így a laikus érdeklődő is megfigyelheti, hogy a naganói shinkansen telephely elhelyezkedése gyakorlatilag egy tragédia. E térképen látható, hogy az Asagawa és Chikumagawa által behatárolt járműtelep kvázi egy gödör alján található, ahol megfelelő mennyiségű eső esetén akár 10-20m mély árvíz is összegyűlhet (ld. az illusztrációt a térkép jobb alsó sarkában).

A hatalmas tájfunról és az ezzel járó csapadékról szóló előrejelzések tükrében döbbenetes, hogy a JR Eastnél ennyire nem voltak felkészülve az áradásra és egy lehetséges árvízre, melyet a vasúttársaság munkatársa által újságírói kérdésre elhintett „Nem tudom / tudjuk, hogy hogyan történhetett meg mindez.” c. megnyilvánulása is tetéz.

Kicsit hasonlít az egész sztori a kevésbé sikeres országok „mit aggódjunk amiatt, ami úgysem lesz” felfogására vagy a fukushimai egyes számú atomerőműnél bekövetkezett balesetre is, ahol ugye a szökőár elleni védműveket értékelték túl (az azok megbízhatóságát cáfoló szakvélemények ellenére), aztán 2011 márciusában jött a meglepetés, hogy az 5,7m magas fal mégsem képes megfogni a hullámokat.

Érdekesség, hogy a közvélemény a jelentős anyagi kár ellenére is kiállt a JR East mellett, mondván:

  • Mindenki csak utólag okos, hiszen senki nem láthatta előre, hogy ekkora áradás lesz. (Noha a hírek már napokkal korábban is arról szóltak, hogy minden idők egyik legnagyobb tájfunja érkezik, rekord mennyiségű csapadékkal.)
  • Korábban még sosem történt ilyesmi. (Akkor sem a technikai felkészültség, hanem a bazi nagy szerencse óvta meg az efféle „gödrökben” található járműveket az árvízkártól.)
  • Nem volt protokoll a járművek biztonságba helyezésére.
  • A vihar előtt a feszültségmentesített pálya és a rendelkezésre álló munkaerő, felkészültség hiányában, nem lett volna képes (de főleg jogosult...) áthelyezni a járműveket. (Ezért kellett volna azt a vihar előtti napon hatályba lépett forgalomkorlátozás idején megtenni.)
  • Ez egy jó tanulópénz a JR Eastnek. (Végülis nem állami cég, van biztosítás is, mi köze hozzá bárkinek is?)
  • Slusszpoén, hogy mikor én kérdeztem rá ezekre a „kényes témákra” egy Facebook csoportban, ott is én voltam a szemét, aki csak utólag okoskodik, majd másnapra a kérdésem is eltűnt. Tiszta Kína...

Itt sem arról van szó tehát, hogy nincs meg a technológiai felkészültség a biztonságosabb járműtelepek kialakításához, sokkal inkább arról, hogy az emberek egyszerűen nem tudták / akarták elképzelni, hogy egy ekkora katasztrófa bekövetkezhet. A JR East ezúttal vagy a töltéseket becsülte túl vagy az érkező csapadékmennyiséget alul, de az valószínűsíthető biztos, hogy a jövőben lesz konkrét előírás, a járművek megfelelő elhelyezésére tájfun esetén. Megdöbbentő, hogy csak most, mintha ez lett volna az első tájfun Japán történelmében...

Frissítés (2019.11.07):

Elsőnek Fukasawa Yuji a JR East elnök-vezérigazgatója jelentette be november 6-án, hogy állapotfelmérést követően valamennyi, tehát mind a nyolc érintett JR East jármű menthetetlennek bizonyult, noha számos, meg nem nevezett alkatrész várhatóan újra felhasználható. Egy nappal később a másik két jármű tulajdonosa, a JR West is hasonlóan lehangoló hírekkel érkezett, így gyakorlatilag valamennyi árvízkárosult motorvonat a roncstelepre kerül.

A bejegyzés trackback címe:

https://densha.blog.hu/api/trackback/id/tr4515225550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BelaVak 2020.02.21. 07:08:31

Jo iras, de azert halkan megjegyeznem, hogy tajfun eseten barhol barmi tortenhet.
A folyok mellett aradas, a hegyekben meg foldcsuszamlas, belvarosi terileteken a csatornakbol sokszor hatalmas vizoszlopok tornek fel stb. Ennyi erovel megkerdezhetned miert vannak lakohazak arvizveszelyes teruleteken, hiszen a masodik emeletig beero aradas ahol emberek halnak meg vagy csak teljes vagyonuk valik semmive is van akkora problema, mint hogy csillogo vonatbol szutykos vonat lesz.

Nagyobb tajfun eseten egyebkent mindig leallitjak a shinkanseneket, tehat van egy rakas drilluk ra, mint ahogy pl foldrengesre is van. Nem arrol van szo, hogy van 5 meteres sav, ahol veszely, es a lusta japanok ott hagytak, hanem arrol van szo, hogy pirosra teszel vagy feketere, mikor egy barmibe belekezdesz Japanban.

seigyo_zoufukuki · densha.blog.hu 2020.02.24. 06:43:33

@BelaVak: Nem nagyon tudom hova helyezni a mondandód, hiszen ezek kézenfekvő dolgok a tájfunnal kapcsolatban nekem is, meg elvileg a JR East munkatársainak is az kellett volna, hogy legyen.

"...tehat van egy rakas drilluk ra..." - Erre pont nem volt. Most már van:

response.jp/article/2019/12/24/330128.html

www.mlit.go.jp/report/press/tetsudo07_hh_000169.html
süti beállítások módosítása